Budapest sikeres PDW-t szervezett

Az e3 – eTwinning, együttműködés, evolúció 2012 projekt végső állomása egy Budapesten megrendezett PDW-n való részvétel volt. Bár a találkozó témája (Our European Cultural Heritage) inkább a humán tárgyakat oktató tanárok számára tűnt vonzónak, a varsói partnerkereső találkozó után tudom, minden alkalmat érdemes kihasználni más országokból érkező tanárokkal való kapcsolatfelvétel céljából. Így, bár a projektem már fut, nagy örömmel vettem részt a PDW-n.

A találkozóra szánt idő meglehetősen rövidre sikeredett, ennek köszönhetően kellően zsúfolt is volt. Az első nap plenáris előadásokat hallhattunk, míg a másik két nap a workshopoké volt. A workshopokra előzetesen lehetett jelentkezni, így már jóval a találkozó előtt lehetőségünk volt dönteni arról, milyen területen szeretnénk fejlődni.

A workshopok igencsak hasznosnak bizonyultak. Lehetőségem volt az eTwinning portál és a TestvérTér új felületeinek megismerésére, kipróbálni a zenével és képi megjelenítéssel kapcsolatos web2.0-es alkalmazásokat, illetve prezit is készítettünk. Bár a tavaszi workshopok során már találkoztam 1-2 alkalmazással, sikerült néhány, számomra új eszközt is megismerni, melyek jól hasznosíthatóak a tanítás során.

A PDW zárása egyben az e3-as projekt zárását is jelentette. Nagy meglepetésként ért, amikor megtudtam, a “Kísérletezzünk otthon” címmel ellátott projektötletünk “Az év e3-as projektje” címet nyerte el.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak, Marchis Valérnak, Nagy Attilának és Szilágyi Szonjának, valamint a tanulóinknak, hogy támogatnak a projekt kivitelezésében. Természetesen nagy köszönet az Educatio csapatának a mentorálásért, a támogatásért, az együttműködésért, a jobbnál jobb ötletekért.

Kezdjük hát! :)

A keményítő jóddal mutatott reakciója az egyik leglátványosabb kísérlet, melyet kémia és biológia órán egyaránt bemutathatunk. Különösen érdekes lehet ez, ha a gyerekek nem a vegyszeres polcról leemelt üvegcsékből kapják az alapanyagot, hanem otthonról hozott anyagokat használhatnak hozzá.

Mire is van szükségünk? Kezdjük a jóddal. Pontosabban jódoldattal. Ha már úgyis van otthon néhány lejárt elsősegélydobozunk, legalább a hasznosítható dolgokat vegyük ki belőle. Ilyen a jódampulla. Egy ampullában található oldatot vízzel kb. 40 cm³-re hígíthatunk.

Egy kis burgonya, pudingpor, instant levespor, liszt, kenyér, tészta gyakorlatilag bármelyik konyhában fellelhető. Ha van egy házi kedvenc, akkor pedig a kukorica vagy búza sem elképzelhetetlen.

Az eszközigény sem nagy. Egy, a jódnak ellenálló fehér felületre (pl. fehér csempére) és egy cseppentőre van szükség.

A reakcióról köztudott, hogy nagyon érzékeny, ezért elegendő 1-1 csepp jód alkalmazása.

A kék színreakciónak az a magyarázata, hogy az apoláris jódmolekulák éppen beleférnek a keményítőben található amilózcsövek apoláris üregébe, ahol gyenge másodrendű kölcsönhatások rögzítik őket. A jódmolekulák elektronszerkezete ebben a környezetben másképp torzul, aminek következtében más frekvenciájú fényt nyelnek el, mint vizes oldatban. Ez azt eredményezi, hogy más színűnek látjuk a cseppet. (Dr. Siposné dr. Kedves É. – Horváth B. – Péntek L.: Kémia 10, Mozaik Kiadó, 2003)

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Kísérletekkel próbálkoztunk

A varsói workshopok keretében számos olyan kísérlettel ismerkedhettünk meg, amely otthon is biztonsággal elvégezhető. Egyszerű, a háztartásban is megtalálható anyagokat használtunk, vagyis teljes mértékben adottak az otthoni kísérletezés feltételei.

Két kísérlet annyira megtetszett, hogy a projektben részt vevő tanulókat meginvitáltam egy próbára. Próbára, hogy megtapasztalhassák, mivel fogunk/fognak jövőre foglalkozni.

A kísérlet angol nyelvű leírása a http://kidhaven.com/2011/02/23/sink-or-float-202/ címen elérhető.

Az első kísérlet egy remek fizikai (fizikai kémiai) kísérlet: mi történik, ha a tojást vízbe, illetve sós vízbe tesszük?
A kísérlethez gyakorlatilag egy tojás, 1 magasabb pohár, víz és egy kis só szükséges. Egyszerű elvégezni tanulói kísérlet formájában is. A tapasztalat pedig igazolja a hétköznapi ismereteinket: sós vízben nehéz elmerülni, a sós víz sűrűsége lényegesen nagyobb.

A másik kísérlet inkább a kémiai ismereteinket igazolja. A kísérlet több néven is ismert, de talán az egyik legtalálóbb a “Kémiai jojó” elnevezés.

A kísérlet angol nylevű leírása a http://www.sciencemadefunkids.net/experiments.cfm?Exp=9.1 honlapon elérhető.

A kísérlethez szódabikarbóna, étolaj,  ételecet, vöröskáposztalé (vagy meggylé), egy cseppentő és két pohár szükséges. Egy magasabb pohár aljára terítjük szét a sütőport, majd óvatosan étolajat rétegezünk rá, úgy a pohár 3/4-ig. A másik pohárban az ecetsavat megszínezzük a káposztalével. Ezt követően ecetsavcseppeket juttatunk az olajba.

A Kémiai jojó működés közben

Az ételecet az olajnál lényegesen nagyobb sűrűségű, így lassan, kis gömbök formájában elkezd süllyedni a pohárba. Az edény aljára érve az ecetsav reakcióba lép a sütőporral és szén-dioxidot fejleszt. A fejlődő gáz megemeli a cseppeket, felviszi az olaj tetejéig. A gáz itt távozik az edényből, az ecetcsepp pedig megint elindul lefelé. Találó a jojó elnevezés, mert ez a jelenség hosszú percekig megismétlődik. Az ecetsav megszínezésének funkciója leginkább az, hogy jól láthatóak legyenek a fel és le vándorló cseppek. Színezésre akár ételfestéket is használhatunk. 

A kísérletekkel kapcsolatos linkek:

http://www.sciencemadefunkids.net/experiments.cfm?Exp=9.1

http://www.ehow.com/info_8623512_fun-easy-chemistry-experiments.html

http://www.sciencekids.co.nz/experiments/floatingeggs.html

http://kidhaven.com/2011/02/23/sink-or-float-202/

Varsó

Bár már egy hónapja, az élmények nem fakulnak. Április végén lehetőségem volt egy nemzetközi partnerkereső találkozón részt venni, melyet Varsóban rendeztek meg természettudományos tantárgyakat és matematikát oktató tanároknak. Csehországból, Lengyelországból, Lettországból, Olaszországból, Spanyolországból és Magyarországról érkeztek a résztvevők.

A résztvevők hada

A négynapos rendezvény alatt számos workshopon és csapatépítő tréningen vettünk részt. Ellátogattunk a Copernicus Science Center-be is, ahol izgalmas kísérletezésre invitálták a résztvevőket. Kicsit úgy éreztem, mintha engem személyesen vártak volna, mivel a kísérletek legfontosabb célkitűzése az volt, hogy háztartásban fellelhető eszközökkel és anyagokkal kellett dolgozni.

A projektötlet bemutatása

A találkozó minden tekintetben hasznosnak bizonyult. A workshopokon sikerült sok új szakmai fogással megismerkedni. Érdekes volt összehasonlítani az egyes országokból érkezők oktatással kapcsolatos nehézségeit.

Ami a leginkább sikernek tekinthető, hogy sikerült megállapodni egy hatoldalú kapcsolat kialakításában. Egy cseh, 2 lengyel, egy lett és 2 magyar iskola összefogásával szeptemberben egy természettudományos kísérletezést előtérbe helyező projektet kezdünk meg. A projektet már be is regisztráltuk.

A projektben résztvevők (balról jobbra: én, Eva (Csehország), Marek (Lengyelország), Elsbieta (Lengyelország), Linda (Lettország), László (Magyarország))

Az első foglalkozás

Egy projekt egyik első feladata a résztvevő diákok kiválasztása. Már a tevékenységeink tervezésénél úgy gondoltuk, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók önként jelentkezzenek a projektbe. A munkanyelv miatt azonban egy feltétele volt a jelentkezésnek: az angol nyelv valamilyen szintű ismerete.

Első körben 10 tanulót tudtunk megszólítani. Részükre április 10-én egy kis csapatépítő tréninget tartottunk. A foglalkozást kiegészítettük néhány, a későbbiekben használatos alkalmazás, webes eszköz bemutatásával. Így megismerkedhettek a közös tartalomfejlesztés lehetőségeivel (Google Dokumentumok és TestvérTér).

Varsóra készülve

Amikor január végén az e3 pályázatot megírtuk, nem számítottunk rá, hogy ennyire felpörögnek az események. Március közepén, az első workshop-on felajánlották, vegyünk részt az április 19-22. között Varsóban megrendezésre kerülő partnerkereső találkozón. Bár tudtuk, hogy ez egy feszített munkatempót igényel, élni kívántunk a lehetőséggel.

Az elkövetkező napok be is bizonyították, rengeteg tennivaló akad. Az egyik legnagyobb feladat talán az volt, hogy állítsunk össze egy kis bemutatkozó kiadványt angol nyelven.
Egyúttal kitaláltuk a projekt lehetséges angol nevét is: YEAHs! (Your Experiments at Home Safely).

A kísérletezés kicsiben is látványos!

A tanulói kísérletezésnek is különböző formái vannak. Az egyik első megvalósítás egyszerűen arról szólt, a tanári demonstrációs kísérletet egy tanuló is elvégezheti.
A tanítási módszerek és a technika alakulásával egyre több olyan ötlet látott napvilágot, mely megmutatta: lehet újszerű, sokszor a háztartásban is fellelhető eszközzel is látványos kísérletet végezni.

A kémiai kísérletezés új irányzatai, így az otthon végezhető kísérletek, valamint a hétköznapi anyagokkal és eszközökkel végzett kísérletek, többé-kevésbé már világszerte elterjedtek. Erre igen jó példa a Linzben megszervezett VII. Európai Kémiatanári Konferencia (Linz, Ausztria, 2003. május), ahová a világ minden részéről érkeztek kémikusok, hogy megmutathassák egymásnak az általuk kifejlesztett módszereket, melyeket alkalmaznak a kémiaórákon. Így igen sok érdekes eszközzel találkozhattak a konferencián résztvevők.
A konferencián az egyik legnagyobb hatást Viktor Obendrauf fecskendő kísérletei érték el. A kísérleteket itthon is több alkalommal bemutatta (pl. Kőszegen), így mára már több iskolában alkalmazzák sikerrel a módszert.

A tanulói kísérletezésnek természetesen hazai követői és fejlesztői is vannak. Fodor Erika, az ELTE Trefort Á. Gyakorló Gimnázium vezetőtanára által összeállított “Legyél Te is Felfedező” készlet mára már nemcsak a magyarországi oktatásban, de külföldön is híressé vált.

A projekt témája nem új, a kivitelezésben reméljük, igen!

A természettudományok vitathatatlanul legvonzóbbnak tekintett része a kísérletezés. Vajon van-e olyan, akiben nem merült még fel a “Mi történne, ha ezt és ezt tenném?” kérdés? Valószínűleg nincs.

Nagyon sok iskolában óva intenek az otthoni kísérletezéstől. Tesszük azt mi is. Hiszen nem igazán tudunk olyan könyvet, honlapot ajánlani tanulóinknak, ahonnan biztonságosan elvégezhető kísérletek leírásait gyűjtheti össze. A kezelhetetlen, ellenőrzés nélkül történő kísérletezés, a próbálkozás pedig néha rosszul végződik.

Persze az internet elterjedésével egyre több kísérletleíráshoz férnek hozzá tanárok és tanulók egyaránt. Ilyen lehetőséget nyújt Fülöp László kémiával foglalkozó oldala is. Elismerendő, hogy az oldalon a balesetvédelmi figyelemfelhívás minden kísérlet esetében rendelkezésre áll.
Az ötlet nagyon hasonló a projektünk témájával. Valami hasonlót szeretnénk magunk is életre kelteni. Talán kevesebb barkácsmunkával. 🙂

Üdvözlet!

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztálya, mint az eTwinning Nemzeti Szolgáltató Pontja (NSS) 2012. januárjában pályázatot írt ki olyan gyakorló pedagógusok számára, akik intézményükkel nemzetközi testvériskolai projektek megvalósításában szeretnének részt venni. (http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Sf/0/37030/1)

A debreceni székhelyű Vegyipari Szakközépiskola már korábban is részt vett hasonló testvériskolai projektekben, így 4 tanár (Bárány Zsolt, Marchis Valér, Nagy Attila és Szilágyi Szonja) összefogott és elkészítette a pályázatot.

A Kísérletezzünk otthon! projekt célja egy olyan kémiai, fizikai és biológiai kísérletsorozat létrehozása, mely otthon is biztonsággal elvégezhető, a környezetünkben fellelhető eszközök és anyagok segítségével.

A pályázatunk kiválasztásra került. Ennek okán 2012. február 17-19. között Szegeden részt vehettem a Sulinetwork 2012 konferencián.

A nyertes pályázók részére szervezett külön szekció, valamint a csapatépítő foglalkozások gyorsan összerázta a kis csapatot. Ez jól látszott a március 10-én megtartott workshop-on is. Már “régi” ismerősként köszöntöttük egymást.

Úgy éreztem – és ebben többekkel egyetértettünk – megérte pályázni, hiszen olyan kollégákkal ismerkedtünk meg, melyre lehet, egyébként sosem lett volna lehetőségünk.